Az év elején beszéltem róla, de most itt ki is posztolom, amit a tankönyv és munkafüzet használatáról szerintem tudni érdemes.

1. Az órákon szinte mindig egy anyagrészt beszélünk meg. Elég egyértelmű, hogy hol tartunk, de persze az órák elején elmondom, mi a cím. Ez a tankönyvi lecke címével egyezik.

Én az órán a tananyagot egy logikai gondolatmenetre fűzöm fel.
Szerintem ez könnyebben feldolgozható, mint a bulvárujsághoz hasonló, rengeteg apró cikket tartalmazó színes tankönyv. Viszont a tankönyvi képek, ábrák, apró infók szintén hasznos kiegészítők! Ezeket is át kell nézni, el kell olvasni, meg kell jegyezni! 

Az órán feldolgozott anyagot a tankönyvben el tudjátok olvasni, az órai jegyzetet a füzetetekben át tudjátok nézni, ki tudjátok egészíteni. Az alapján írjátok meg az írásbeli házi feladatot.

Ezzel az anyagot már legalább háromszor átvettétek.
1/ óra 2/ tankönyv 3/ jegyzet
és egyszer a hf-fel a tudásotokat ellenőriztétek is.

Majd nézzétek meg a lecke végén található ÖSSZEFOGLALÁS részt. Itt a lecke megtárgyalt fogalmai vannak kerek mondatokkal leírva, ezek a fogalmak vannak kifejtve, ez a definíció.

Ez után jön a legfontosabb; a KÉRDÉSEK, FELADATOK megválaszolása. Ha ez sikerül, akkor az anyagot tulajdonképpen elsajátítottátok. OK. A tanulás hatékonysága szempontjából igen-igen hasznos, ha még valakit meg is tanítotok erre az anyagra. Ha nincs valódi személy (szülő, testvér, ...), akkor magatokban képzeljétek el a szituációt. Ugyanis a 'tanuló'-nak meg kell magyarázni az anyagot, egy-két összefüggést, más témához kapcsolódást is ki kell fejteni. Hiszen az érdeklődő tanuló belekérdez!

Végezetül minden egyes témakör végén még egyszer szerepelnek a fontos fogalmak, meghatározások bekeretezve.

A fizika tanulás különlegessége (hasonlóan más természettudományokhoz) a "kísérletezés". Amennyiben egy pici lehetőségetek is van, saját magatok hajtsátok végre a részletesen körülírt kísérleteket. Ezt segíti még a sok kép és rajz, amivel azt szemléltetjük, hogy a fizika teljesen körbefog, körbeölel bennünket. Legtöbbször otthon könnyen fellelhető tárgyakat lehet ehhez használni.

Mindezt a tankönyv legelső oldalán is megnézheted, az "Üdvözlünk a 8. osztályban" címmel.

Ha a weblap bal felső sarkában a TARTALOM melletti létrára kattintasz, akkor a legördülő menüben ki tudod választani az évfolyamodat és alul a FIZIKA tárgyat.  A FIZIKA melletti nyílra kattintva pedig egy csomó lejátszható, letölthető anyag van. Ezeket segédanyagnak, szemléltatésnak, egy kísérlet bemutatásául tudod használni. Innen akár egy videót megtanulva, megismételve az órán kiselőadást is tudsz tartani!!!

.

A korábbi tanulással kapcsolatos posztom egy videó lejegyzetelésével született. Ennek a videónak a linkjét ott közöltem is. Most megismétlem: >>> (ha nem jó a katt: https://www.youtube.com/watch?v=qOzV-ZnmYIA)

A Youtube-on igen sok tanulással kapcsolatos videót találtok. Keressetek rá a Youtube keresőjében a "tanulási technikák" vagy a "tanulási tippek" kulcsszóra! Az egyik elég informatív anyag a következő: >>>
https://youtu.be/zjgkGdsv5FM
Vagy itt van még egy, picit különböző feldolgozás. Itt azt is megtudjátok, hogy csináljatok kedvet a tanuláshoz!
>>> https://www.youtube.com/watch?v=xN6lAEGPrkI

Nincs mindenki számára közös, egyetlen üdvözítő megoldás, módszer!!! Ajánlom, hogy kísérletezzétek ki, melyik technika felel meg nektek, melyikkel tudtok hatékonyan tanulni. Tehát gyorsan, jó eredményt elérve tanulni. Ezt sok-sok éven keresztül és minden tantárgynál tudjátok majd alkalmazni, tehát megéri!

Ismétlem, ha hatékonyan tanultok, akkor ez pozitív élményt fog jelenteni nektek, szívesen fogtok tanulni. Ha ez így van, akkor könnyen teljesítitek a mai kor követelményeit. Ez az ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS követelménye. Ez azt jelenti, hogy a fejlődés, haladás minden területen olyan gyors, hogy állandóan új technikák, technológiák, módszerek jönnek és ezeket el kell sajátítani, hogy a korábbi színvonalon tudjatok élni!

Sok ötöst és állandó tanulási vágyat kívánok nektek.

A sztatika szó jelentése: egyensúlyban levő, mozdulatlan. Az elektrosztatika az elektromosság egyensúlyi, nyugalmi helyzetben megfigyelhető jelenségeivel foglalkozik.

Egy kis előzmény. Az elektromosság 'hordozója' az anyagokban fellelhető töltés, az elektron és a proton, az atom alkotórészei. Ezt már Rutherford a XVIII. században (persze nem ilyen pontosan - lásd kémia!) leírta. Akkoriban azt gondolták, hogy az elektromosságot valamiféle pozitív elektromos állapotú, nagyon-nagyon pici részecskéből álló láthatatlan folyadék okozza, amely olyan pici alkotórészekből áll, hogy minden anyagba befér. Ekkor már az elektromosság jelenségét egyértelműen kétfajta töltésnek tulajdonítottak, a pozitív és a negatív állapotnak. Az azonos állapotúak minden kísérletben taszították egymást, az ellentétes állapotúak pedig vonzották egymást. Amikor azután a sokadik* atommodellt Rutherford megalkotta, akkor a fizikusok ezt az elektromosságot már a negatív töltésű elektronok és a pozitív töltésű atommagok mozgásával magyarázták.

A szilárd testekben az elektronok mozognak, adják át egymásnak a töltéseiket. A folyadékokban pedig az ionok áramlása okozza az áramot. Az áramot vezető folyadékot elektrolitnak hívják.

Nos az elektron, az elektronfelhő sematikus ábrázolása:

A rajz azt mutatja, hogy a mag + töltésű protonokból (piros), semleges neutronokból (kék) all. Körülötte keringenek (mozognak) egy 'felhőben' a - töltésű elektronok.  Az elektron viszonylag könnyen leszakítható az atom felületéről, míg a proton csak nagyon nagy erők hatására változtat helyet. Ezért az elektromosság leginkább az elektronok mozgásából, többletéből, hiányából származ

Ezek az elektronok, protonok, tehát a töltések okozzák az anyag elektromos állapotát. Egyensúly esetén semleges az anyag. Elektrontöbblet esetén negatív az elektromos töltés és elektronhiány esetén pozitív töltésűnek mondjuk az ezt tartalmazó testet/anyagot. Ez a kétféle elektromos töltés van: pozitív ( + ) és negatív ( - ).

DEMONSTRÁCIÓ: Elektroszkóp kipróbálása. Elektromos állapot előállítása dörzsöléssel. A megdörzsölt műanyag vonalzó vonzza a papírdarabokat, A megdörzsölt műanyag vonalzó elgörbíti a csorgó vízsugarat. A tankönyvben látható kísérletek otthon egyszerű eszközökkel elvégezhetők. Ezek az elektrosztatikai jelenségeket mutatják be és ezekből lehet következtetni a nyugvó töltések tulajdonságaira.

A különböző fajta feltöltéseket, jelenségeket foglaljuk egy táblázatba. A testek, anyagok alapvetően elektromosan semleges állapotúak, a töltések szempontjából egyensúlyban vannak. DE: Minden test elektromos állapotba hozható - háromféle módon:

TANULSÁG: a feltöltött testek között taszító- vagy vonzó erőhatás léphet fel. Emellett olyat is látunk, hogy nem történik semmi, se vonzás, se taszítás nem lép fel. Ez a semleges állapot, ilyenkor a kétféle töltések egyensúlyban vannnak az adott semleges állapotú testek. A különböző töltésállapotúak vonzzák, az azonosak taszítják egymást. A semlegesek pedig nem hatnak egymásra.

FIGYELEM: az előbbi dörzsölés, megosztás, feltöltés során nem keletkeznek vagy tünnek el töltések, csak azok átrendeződnek! A demonstrációkban a két test (pl. ebonit és szőrme) töltéseinek összege állandó maradt, csak a töltések az egyik anyagról a másikra vándoroltak!!! 

A villám kialakulása!!! Mit kell tenni villámlás esetén? A villámlás nevű természeti jelenség szintén a témához tartozik. A felhőket vízcseppek és a rájuk rakódott szennyeződések alkotják. A viharban (= erős, gyors szél) ezek a felhők és bennük a vízcseppek igen gyorsan és össze-vissza mozognak, tehát ütköznek, dörzsölődnek. Ennek hatására hatalmas töltésmennyiségek tudnak átrendeződni és a semleges (=töltésegyensúly) állapot hamar megszűnik. Kialakulnak kis térrészben az elektrontöbbletek éppen ezért körülöttük az elektronhiányok. Ezek pedig egy, a természetben mindenütt érvényes jelenség miatt ki akarnak egyenlítődni, azaz újból egyensúlyi állapotra törekszenek. Ennek legegyszerűbb módja a töltések kilövése, eltávolítása => villám.

Az előbb azt írtam, hogy hatalmas töltésmennyiségek tudnak a felhőkből a Földre 'levándorolni'.
Mi az a töltésmennyiség? A töltést az elektronok jelentik és a töltés mértékegységének bizonyos mennyiségű/darabszámú elektront választottak. Elnevezték Coulombnak (ejtsd kulomb) és C-vel jelölik.

Szám szerint 6,25*10¹⁸ db. elektron együttes töltésének felel meg.

Magát a töltést Q-val jelölik. Ennek a mértékegysége tehát a Coulomb.

Még egy fogalmat kell bevezetnünk. Az elektomos erőteret, elektromos mezőt. Legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, hogy az elektromos állapotban levő testnek azt a környezetét, ahol az elektromos erőhatás még érvényesül, elektromos erőtérnek, vagy más szóval mezőnek nevezzük. Erről majd később beszélünk, tanulunk részletesebben. Az erőtér bevezetésére azért volt szükség, mert meg kellett magyarázni, miért vonzza, taszítja egymást két test, amely nem érintkezik egymással. Válasz: a köztük levő erőtér biztosítja ezt az 'érintkezés'-t, az erőtér kelti, közvetíti a kölcsönhatást. Így az erőtér is fizikai anyag!!!

Tehát az a korrekt, ha azt mondjuk, hogy az elektromos töltéseket a körülöttük kialakuló elektromos mező mozgatja. Tudom, hogy ez nagyon új dolog nektek, hiszen nem lehet úgy megfogni az erőteret, mint a fémet, a vizet, az olajat. Viszont egyszerűen lehet szemléltetni ezt az elektromos erőteret/mezőt:

A fehér egyenes és a korong ellentétes töltésű és közöttük a kis búzaszemek könnyen mozognak az olaj felszinén. A két különböző töltésű test között (környezetében) kialakuló elektromos mezőben a búzaszemek az erőtér szerkezetének megfelelően rendeződnek be. Pontosan az erőtér úgynevezett erővonalai mentén sűrűsödnek, szépen mutatva, hogy a két töltött test erőhatással van rájuk. Tehát ismétlem, ez az ábra szemléltetés, az erőtér szemléltetése. Ne úgy képzeljétek el, hogy ilyen vonalakból áll az erőtér!

Miért anyag az elektromos mező? Nos, egyszerű a válasz: mert a mezőnek anyagi tulajdonságai vannak. Később látni fogjuk, mit is jelent ez részletesebben.

* Sokadikat írtam, mert korábban ketten: a görög Démokritosz, majd ~2200 év múlva Dalton a XIX. század legelején már kidolgozott egy-egy atommodellt. Ezeket haladta meg lényegesen, Rutherford a XX. század hajnalán.

Sziasztok!

Feltöltöttem a megoldásokat a szokásos helyre.>>>

A későbbi tanulmányok és a 7-es anyag ismétlése miatt van értelme megnézni. Rengeteg magyarázatot is hozzáfűztem, nem csak a szűkszavú megoldások olvashatók. 

https://drive.google.com/open?id=1VcDdKFGoDkvBhnN4nS2OSpviwakr-hhf

Jó tanulást!

Az első órákon a tanulás volt a középpontban. Beszéltünk a jegyzetelésről, a tanulási módszerekről és két videót is levetítettem nektek. Egy- két gondolatot, megjegyzést írok ide ismétlésképpen. Tanácsolom, hogy beszéljétek meg ezt szüleitekkel, vagy osztályfőnökötökkel, idősebb testvérrel. Elsőre bizonyára szokatlan, hogy ilyen témáról beszélünk, de higgyétek el, megéri.

Megéri, mert ha hatékonyan* tanultok, akkor
- több idő jut az egyéb kedvenc időtöltésetekre, pihenésre, alvásra;
- több sikerélményetek kapcsolódik majd a tanuláshoz, egy kis idő múltán 'élvezni' is fogjátok;
- nem lesz unalmas és macerás a tanulás, tehát nem fogod kerülni;
- jobb jegyet kaptok, ami nektek is, szüleiteknek is tetszeni fog.
- nagyobb lesz az önbizalmad, tehát a vizsgára, a felelésre jobb jegyet kapsz.
Végeredményben több jutalmat kaptok, könnyebben eléritek szüleiteknél, amit szeretnétek tőlük.

* a hatékony tanulás azt jelenti, hogy gyorsan végeztek és nagyobb %-ban marad meg a fejetekben a tanult anyag/téma. 

Egyéni módszerek/stílus

Hangsúlyozom, a jegyzetelés és a tanulás egyedi. Ez azt jelenti, hogy neked más az ideális, a hatékony, mint nekem. Ez függ a korábbi tapasztalatoktól, bevált gyakorlattól és az élettani sajátosságoktól.
Elsősorban az befolyásolja a nektek jó stílust, hogy milyen típusok vagytok a tanulás szempontjából. A szokásos osztályozás a következő:
- aki a képekre emlékszik, a látvány ragadja meg. Ő pl. rajzoljon képeket az információhoz!
- aki a hallottakra emlékszik, a szóbeli magyarázat marad meg benne, Ő félhangosan fel is mondja,
  amit  olvas.
- aki szereti leírni azt amit éppen olvas, tanul.
- aki megfogja, megszagolja, megízleli, megcsócsálja az új dolgokat. Ez a tanulásban nem játszik szerepet.

NAGYON LÉNYEGES: Nem ez határozza meg, mit kell tenned, ez csak árnyalja a kérdést, a konkrét taneszközök kiválasztásában segít. Nem ez a típus a legfontosabb, hanem az ettől független technika, technológia.

1/ Jegyzetelés

Lezsák Benedek volt Kalászsulis társatok készítette azt a videót, amit órán megnéztünk. Ennek kivonata:

Indoklás: a tanár elmondja az anyagot, sok új információt hallotok, nehéz követni az előadást. A jegyzetet pedig otthon át lehet olvasni, ki lehet egészíteni. A jegyzet alapján könnyű felidézni és memorizálni a tananyagot.

A jegyzetelés eszközei:

• tagolás
• kulcsszavak használata (kulcsszó az, amiről beugrik neked a teljes fogalom, történet, vagy éppen vicc)
• röv. (rövidítés)
• kiemelés

• tömörítés

A videót letölthetitek és megnézhetitek újra. Itt a link, ha a katt nem műxik:

https://drive.google.com/open?id=1ObbIUk4C1i0U8gC4U-cQMmTDTzAtWy_k   Figyeljétek meg, milyen jó képekkel 'festette' alá a mondandóját. Ez is segít a megértésben, a visszaemlékezésben.

2/ Tanulás

A Youtube-ról néztünk meg egy videót. Egy vlogger (aki videóval ír blogot) mesélte el, milyen tanulási technikák vannak.
Előtte azonban meglepett bennünket azzal, hogy a hagyományos újraolvasás, aláhúzás, összegezés nevű technikák kevéssé hatékonyak a kutatók szerint. Tehát nézzük meg, mi az új kínálat!

Első lépés bármiféle tanulási technika előtt, hogy elő kell készíteni a terepet, meg kell tisztítani a zavaró körülményektől. Egyél, igyál, pisilj, csinálj rendet a tanulóasztalodon, relaxáljál és főleg rakd el a telefonodat! Ha számítógéppel tanulsz, akkor kapcsold ki azokat a programokat, amelyek nem a tanuláshoz kellenek! CSAK a lecke meg a rend legyen előtted és biológia szükséglet se akadályozzon! Ez a tanulás alatt végig érvényes tanács-követelmény!!!

A videó szerint a korszerű tanulási technikák a következők:

1/ Részekre osztás Több részletre osztva tanuljál és az egyes részletek között tartsál szünetet! A szünetet tényleg pihenésre használd, ne más jellegű tanulásra, chat-re, SMS-re figyelésre. Pl. kis torna, légzőgyakorlat. Az agy úgyis szereti a friss oxigént. Kísérletezd ki, mennyi neked egy részlet! 15 perc? 40 perc? Tehát mennyit tudsz egyhuzamban koncentrálni, mikor jön el a fáradtság, mikor száll le az agyadra a köd? Ezt ne várd meg, előtte kezdjed a szünetet, kapcsolj ki!
2/ Felidézés, visszakeresés. Ha végeztél egy anyagrésszel, akkor tedd félre és írj le mindent, mindent, (bármit) ami eszedbe jut a most tanult anyagról! Utána ellenőrizd, mi helytelen, mi maradt ki, mi logikátlan, hol tévedtél? Ha van ilyen, akkor azt a részt alaposabban nézd át még egyszer. Ha kell, ismételd meg a mindent leírást, az aktív felidézést! Tanács: a konkrét anyag tanulásának kb. 30 %-a legyen az olvasás és többet, kb. 70%-ot töltsél az AKTÍV felidézéssel.
3/ Kérdezz saját magadtól! Magyarázd el, tanítsd meg valakinek az elsajátított anyagot, mert ekkor derül ki, mit nem értesz, miben vagy bizonytalan. Az ok-okozati összefüggések megértésének birtokában agyad könnyebben, jobban tudja tárolni az infot.
4/ Kép + szöveg. Ha elolvastad az anyagot, akkor keress hozzá képet, videót. Ha nem találtál, akkor rajzolj te. Ezután váltogatva magyarázz a képről a szöveg letakarásával, félretételével, majd idézd fel, rajzold le a képet a szöveg alapján (persze az előző kép ne legyen előtted!).

Mindegyik technikát tanácsos kiegészíteni a példák, hasonlatok, összefüggések keresésével. Az agy jobban raktároz konkrét dolgokat. Ezért jó a példák, hasonlatok keresése. Ezek demonstrálnak, magyaráznak, tehát megértést generálnak. A legjobb példák pedig a te mindennapi életedből származó képek, történetek, adatok, kapcsolatok!

Az elején már írtam, de megismétlem, mert LÉNYEGES. nincs egyedül üdvözítő módszer. Ami nekem jó, az esetleg neked nem tetszik, nem hatékony. Tehát kísérletezd ki, keresd ki, melyik technika segít teneked és azt alkalmazd!!!

Ui. (ez az utóirat rövidítése):
1/ Akár sportolsz, akár nem, biztos tudod, hogy az edzés is bemelegítéssel kezdődik, de előtte átöltözöl, időben elintézed az evést-ivást és pisilsz. Az edzés során gyakorolsz, ismételsz, személyre szabott módszerrel végzed az edzést. Közben pedig időről-időre lazítasz. Ugye hasonlít ez a tanuláshoz?
2/ Ezek a témák természetesen nem csak a fizikában használhatók és nem csak hetedikben. A többi tárgy vagy hobbi téma, kiegészítő érdeklődés során is meg kell tanulnotok valamit, tehát jegyzetelni, memorizálni kell. A leginkább érdekes pedig az, hogy akár tisztában vagyunk vele, akár nem, a mai világban már élethosszig tartó tanuláshoz kell hozzászoknotok!!!

A fegyelem a figyelem, a tananyagra figyelés eszköze. A fegyelmezetlenség elvonja mások fókuszát és elveszi az időt a tanulástól, tanítástól.

1/ Felszerelés:

Táskába:

- 1 db fizika könyv
- 1 db fizika munkafüzet
- 1 db nagyalakú, négyzethálós füzet (nem spirál), a tavalyi is jó, ha nem ment tönkre.
- 1 db bármilyen dolgozatfüzet
- opció: 1 db A/4-es vékony mappa a dolgozatok, blogról letöltött vázlatok megőrzéséhez.
- opció: ragasztó a suliban kapott, otthon letöltött anyagok beragasztására
- opció: 1 db leckefüzet 

Tolltartóba:

- 1 db kis vonalzó
- pár színes ceruza kísérleteket lerajzolni

2/ Az óra lefolyása:

1/ aktuális óra házi feladata (esetleg leckefüzetbe írjátok be)
2/ felszerelés és hf ellenőrzés. Módszer: mindenki felmutatja a füzetet, könyvet. Aki nem írt leckét,
    az jelentkezik. Én szúrópróbával ellenőrzöm a kész feladatokat. A hiányok feketepontot jelentenek
3/ felelés v. dolgozat a hf-ból
4/ tanulói kísérlet – önként jelentkezés, 4-5 jár érte
5/ új anyag – ez a blogon fog szerepelni és
    a blog posztjai letölthetők és fájlban vagy kiíratva papíron megőrizhetők (mappába v. füzetbe)
6/ a hátul ülők a 3-5-en csoportot alkotnak és egymást megtanítják a leckére, majd megválaszolják
    az „Ellenőrizd tudásod!” pontjait. Óra végén ellenőrzöm
7/ akkor van vége az órának, amikor én mondom – törekszem a pontos befejezésre

3/ A számonkérés:

1/ TZ dolgozatnál mindent lehet használni, röpdolgozatnál semmit, mindent el kell rakni a padról
2/ a fenti miatt a TZ-t szigorúan osztályozom
3/ dolgozatnál beszélni, suttogni nem szabad
4/ TZ egész órás és minden tankönyvi fejezet végén (dátumot előre egyeztetjük)
5/ röpdolgozat 10 perces, elég gyakran
6/ felelés önállóan és fejből, ritkán

Szeretnék pár gondolatot megosztani veletek arról, mit vár el tőletek a felnőtt közösség a fizikával kapcsolatban:
- a tanáraitok,
- a leendő tanáraitok,
- a tanulmányaitokat összeállító oktató közösség,
- a leendő munkaadótok;
- a szüleitek.

Célunk az érdeklődésetek elmélyítése a bennünket körülvevő természet, a szűkebb és tágabb környezet iránt. A 7.-ben már láttátok, hogy egyszerű jelenségeken, ismereteken, példákon keresztül ezek a természeti jelenségek kísérletekkel vizsgálhatók, érthetők, SŐT az így szerzett ismeretek a hétköznapi életetekben kivétel nélkül hasznosíthatók. Persze nem mindenki számára minden ismeret, de ki tudja mit hoz az élet, merre keveredtek évek múlva?

Ezt még folytatom

Kedves diákjaim!

Eszembe jutott, hogy nemsokára dolgozat. Beszéljünk róla, hogyan lehet a lehető legjobb eredményt (osztályzatot) elérni. Mert ugye ez a dolgozatírással a cél. Optimalizálni akarjuk a készülésre fordított energiát, idő hasznát.
Összegyűjtöttem pár pontot ezzel kapcsolatban. Használjátok - és ne csak itt, de más tárgyaknál, sőt az iskolán kívül is. Pl. ECDL* vizsgát, kompetencia tesztet írtok nemsokára.
Most csak a dolgozat megírásának órájával foglalkozom, majd később írok a felkészülésről is és persze a leosztályozott, kijavított dolgozat felhasználásáról is. Felhasználáson azt értem, hogy milyen tanulságot tudok leszűrni, milyen következtetést tudok levonni a javításból.

Hogy írok dolgozatot?
Célom az össze megszerezhető pont levadászása és ez akkor sikerül, ha az elérhető pontot nem hagyom ott az ebből a célból haszontalan időtöltéssel. Amint megkaptam az üres dolgozatot, átnézem, végigfutok rajta. Megsaccolom, mire tudok válaszolni azonnal. Ez persze csak nagyon felületes átolvasás, ezzel nem töltök többet, mint fél/egy percet. Amit tudok, már írom is. Amit nem tudok, azt kihagyom, megyek tovább. A végére érve visszatérek az első meg nem válaszolt kérdésre. Ekkor már súlyozok, melyikre kevés a reményem és azt kihagyom. Amihez van lövésem, ott sorba állítom a könnyűség szempontjából a feladatokat. A számomra legkönnyebbel folytatom. Ha szerencsém van, akkor van még időm a kihagyott 'nehéz' feladattal/feladatokkal is foglalkozni, ezen törni a fejemet.
Vannak szöveges és választásos válaszok, eldöntendő kérdések. Ne feledkezzünk meg a számolós feladatokról sem! Milyen taktikát követek ezeknél?
A szöveges válasz esetén ami gondolatom van a feladattal kapcsolatban, azt kivétel nélkül mind leírom. Ami a lapon szerepel, arra a tanár tud pontot adni. Ha üres a lap, akkor sajna 0 pont az elért eredmény. A tanár célja minél több tudást kihozni belőlünk. Tehát nem azt akarja látni, mit nem tudok, hanem az ellenkezőjét. Neki is sikerélmény a jó jegy, a kiadható sok pont! De nem össze-vissza irkálok minden zagyvaságot, hanem ha szükségem van rá, egy külön papíron LOGIKUS sorba rendezem a mondatokat, szerkezetet adok a leírtaknak, kiemelem a fontosat. Ha ez kész, akkor másolom gyorsan a dolgozatpapírra. A kusza, áthúzott szövegek nem tetszenek a tanároknak, ezért javaslom a külön papírt és másolást, de végső soron ha nagyon kevés az időd
A választásos válaszoknál gondosan elolvasom az összes felkínált lehetőségeket, mert néha csak egy szóban különbözik két lehetséges válasz. Ezért ha rögtön ez elsőt kiválasztom, akkor lehet, hogy tévedek.
Az eldöntendő kérdések esetén végiggondolom, mi a saját tapasztalatom, ismeretem az adott kérdésről, mondatról. A legkönnyebb, ha találok ellenpéldát. Ugyanis ha van egyetlenegy eset, amire a állítás nem igaz (hamis), akkor az általánosan nem illik, mindenre, vagyis nem lehet igaz.
A számolós feladatok megoldása során közös nevezőre, közös mértékegységre! hozom a megadott értékeket (pl. g->kg, sec->min) és részletesen leírom a számolás menetét, a képleteket, ügyelve az egyenlet mindkét oldalának azonos számmal való szorzására vagy osztására. A végeredményt valamilyen módon ellenőrzöm, próbát csinálok, illetve saját becslésemmel összevetem. Ha valami nem stimmel, akkor átnézem előlről az egészet.

Mit hagytam ki? Várom a kommenteket, a további ötleteket. Minden saját tapasztalatot, élményt kíváncsian várok, elvégre ti vagytok a gyakorló dolgozatírók, felelők.

Zárásul: A szomszédomtól rizikós megkérdezni, ő mit írt. Ugyanis ha rosszat írt, akkor mindkettőnké hasonlóan rossz lesz és kiderül, hogy egymásról másoltunk. :(

* A European Computer Driving Licence (ECDL) az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói jogosítvány, amely nem elsősorban az informatikai, hanem a felhasználói ismereteket, az informatikai írástudás meglétét hivatott igazolni. Az ECDL célja az informatikai írástudás elterjesztése, és annak elősegítése, hogy minél több ember az Információs Társadalom teljes értékű tagjává válhasson. (HU.WIKIPEDIA.ORG)