Az elektromos áramot általában - hő, - fény, - kémiai, - mágneses, - mechanikai, - biológiai, - élettani hatásai alapján észleljük. |
Azért kell ezzel foglalkozni, mert a természettudományokban nagyon jól lehet az ezzel kapcsolatos ismereteket hasznosítani. De még ennél is fontosabb, hogy az élő szervezetek nagyon sok folyamata elektrokémiai reakció, nagyon kis áramerősségű elektromos impulzus. Ráadásul az élőlények testének nagy része (általában >60%) víz, illetve folyadék. Tehát ezeket a nagyon finom reakciókat könnyen lehet befolyásolni a folyékony testalkotók vezető tulajdonságát 'kihasználva'. Íly módon az élő szervezetre gyakorolt hatás igen jelentős lehet.
Ezért tartsátok be mindig a figyelmezetetést:
CSAK TÖRPEFESZÜLTSÉGGEL (<24 Volt) ÉS PÁR mA (< 50 miliamper) ÁRAMERŐSSÉGGEL dolgozzatok, kísérletezzetek!!!
Az emberi szervezte gyakorolt hatással majd külön leckében foglalkozom. Lásd a tankönyv 28. oldalán.
Az áram hő- és fényhatását tapasztaljátok nagyon gyakran, pl. amikor a világítást felkapcsoljátok, vagy a vasalót esetleg használjátok.
A mágneses hatást is később fogom tárgyalni. Már előre mondom, hogy ez nagyon fontos, jelentős hatás és ami külön kiemelendő, ez kölcsönös. Tehát a mágnességnek is van elektromos hatása. E miatt született az 'elektromágneses' szóösszetétel. Legegyszerűbb megközelítésben azt mondjuk, hogy az elektromos tér változása változást hoz létre (szakszóval: indukál) a mágneses térben és a mágneses tér változása is változást hoz létre az elektromos térben.
A tankönyvben olvasható "Hogyan vált vezetővé a víz" c. bekezdést a kémia órán sokkal részletesebben tanuljátok, ezért erre itt nem térek ki. Annyit emelek csak ki, amit jegyezzetek is meg, hogy ebben a folyékony vezető anyagban az ionok vezetik az áramot. Ellentétben a fémekkel, ahol csak az elektronok áramlanak, itt pozitív töltésű részecskék is mozognak - természetesen egymással szemben.
HF: munkafüzet 19. oldal 3. és 20. oldal 7., 8. feladatok