Naprendszerről - a Napról és a körülötte keringő égitestekről - annyi szerteágazó és valamilyen szempontból fontos ismeret van, hogy nehéz kiemelni olyat, amire azt lehet mondani, „ezt mindenképpen tudni kell”. Ez itt most tehát csak egy mini válogatás
1/ A tankönyvet érdemes átolvasni, a 70-82. oldalak között beleolvasni. Ami megragadja a figyelmeteket, olvassátok el részletesebben. Ezt nem kell most. Ezt csak úgy, szórakozásképpen és később is megtehetitek.
2/ Két videót mindenképpen nézzetek meg. Ez kötelező!
https://www.youtube.com/watch?v=OqxGU88zFa4 Néha kicsit vontatott, de egyszer ki lehet bírni. Ez 12 perc.
http://video.foldrajzmagazin.hu/csillagaszat/az-univerzum-meretei/ Ez a 6 perces videó a szentjánosbogártól az általunk belátható univerzumig hasonlítja össze a méreteket. Csak talán 5-6 angol mondat van benne, azok jelentése is szerintem könnyen kikövetkeztethető, ha előszörre nem érted. Meg is lehet állítani a vetítést és a translate.google.com oldalon le lehet fordítani.
A Foldrajzmagazin.hu weboldalt azért is ajánlom, mert ott több témábavágó videó van. Vissza lehet térni és is ki lehet választani 1-2-t később. Van, amit már levettek, tehát halott linket találtok, de ez ne szegje kedveteket! Melegen ajánlom a többit is megnézni az oldalról, ha nem is most.
3/ Végül erősen tanácsolom az „Űrhajónk, a Föld” c. francia (szinkronizált) filmsorozatot a Youtube.com-on. A lejátszási listához vezető link: https://www.youtube.com/playlist?list=PLMym9vVNlWmrhvt9aRBG0P0j5rNVr5og9
A listából először az 5. utána a 10. epizódot kéne megnéznetek. Ez kétszer 7-8 perc.
Tehát összesen kb. 35-40 szórakoztató percet kell erre áldozni, ami igazán nem megterhelő.
Az általam összeválogatott tudnivalók:
1/ A négy égtájat a Nap járása alapján különböztetjük meg. Ezzel szépen egyezik a magyar szóhasználat is. A Nap KIKELETKOR felkel, DÉLBEN delel, NAPNYUGTAKOR nyugszik, ÉJSZAKA alszik.
2/ A Föld lapos és körülötte kering a Nap. Van olyan embercsoport, amelyik ezt mondja. Ezzel szemben Ptolemaiosz (kb. 100) és Kopernikusz és Bruno (ők a XV. században mondták ki ezt) óta tudjuk, hogy a heliocentrikus világkép érvényes. Ez itt Ptolemaiosz ábrájának másolata.
Kepler nevét jegyezzétek még meg, aki a Kepler-törvényekkel (XVII. század eleje) ki is számolta a bolygók keringési adatait és megállapította, hogy ellipszispályán keringenek az égitestek. Végül Newton (XVII. század) a dinamika tudományának megalkotásával meg is magyarázta miért keringenek a bolygók a Naprendszerben. A bolygók keringésének oka a gravitáció.
 |
3/ Tudnotok kell, hogy a Föld forgástengelye a keringési síkjához képest nem 90°-ot, hanem A Föld-Nap távolság átlagosan 150 millió km. A Föld-Hold távolság 384 ezer km. A Nap fénye ~ 8 perc alatt ér hozzánk, a Nap fénye a Holdról kevesebb, mint 1 sec alatt verődik ide. |
|
4/ A holdfogyatkozás és a napfogyatkozás magyarázata hozzá tartozik az általános műveltséghez. Ezt sokkal könnyebb szemléltetni, mint elmagyarázni. Szemléltetésként a már említett lejátszási lista említett 10. része szolgál. A Hold ciklusa miatt vannak a hónapok az időszámításunkban és a Hold gravitációs vonzása okozza az ár-apály jelenségét. Amelyik tengerrész felett van a Hold azt a hatalmas víztömeget a Hold megemeli. A régi fáraók, uralkodók ki is tudták használni, hogy papjaik, tudósaik ismerték pl. a napfogyatkozás idejét. Meg tudták fenyegetni népüket, hogy elsötétítik az eget, ha nem követik a parancsaikat. Demonstrálták, és a népek behódoltak, ezt a hírt pedig továbbadták. |
  |
5/ A bolygókról, csillagokról annyi mindent lehet mondani, hogy belekezdeni sem érdemes. Csak a furcsa távolsági egységeket emelem ki. A fényév neve ellenére távolság mértékegység. Ennyit tesz meg a fény 1 év alatt. A fénysebesség vákuumban (tehát a világűrben) nagyon erős közelítéssel gyakorlatilag 300000 km/sec. Másodpercenként! A CsE nevű képződmény pedig a csillagászati egység. Ez a Nap-Föld közepes távolsággal, 150 millió km-rel egyenlő. Ez azt jelenti, hogy a fény 63 ezer Nap-föld távolságot tesz meg egy év alatt (63000 CsE = 1 fényév)
|
|
6/ A Naprendszer aTejút nevű csillaghalmaz (= Galaxis) része, annak a szélén van és kb. 200 millió év alatt kerüli meg a középpontot. A felső képen a Tejút látszik az Alföldről különösen szerencsés fényviszonyok között, amilyen ma már igen ritkán fordul elő a fényszennyezés miatt. A Galaxisban a csillagászok becslése szerint több százmilliárd csillag (mint a Nap) és persze a hozzájuk tartozó csillagrendszer található. A Nap közel 1 millió km/h, míg a Tejút kb. 2 millió km/h sebességgel halad a pályáján. A hozzánk legközelebbi csillag az Alfa Centauri 4,2 millió fényévnyire van. Elképzelhetetlen mennyiségek. Az is elképzelhetetlen, hogy ez a mindenség még tágul is és egyre nagyobb sebességgel száguldanak benne a csillagok, csillagrendszerek. |
Apró érdekesség: a Holdautó tervezőcsapat vezetője (1971) és a kerekének megtervezője egy magyar mérnök, Pavlics Ferenc volt a NASA-ban. |
|
HF: munkafüzet 56/2, 57/7a, 57/7b, 58/9, 59/1, 60/7, 61/2, 65/7 ez összesen kb. fél óra.
Ha képet akartok alkotni a térről és az időről, akkor nézzétek meg a https://www.youtube.com/watch?v=c9VYx_dJEDs és a https://www.youtube.com/watch?v=EEKhFGRP0pM izgalmas, lenyűgöző videókat. Ezek angol nyelvűek, de szinte még szöveg – felirat – nélkül is élvezhetők, érthetők. Ezek sem hosszúak.
Ismét csak melegen ajánlom az „Űrhajónk, a Föld” c. francia (szinkronizált) filmsorozatot a Youtube-on. Sok kérdést feltesz, tisztáz és megválaszol. Olyanokat mint a „Hol a helyünk a világban, Univerzumban?”. Egyáltalán, mi az az Univerzum? Mi a tér, mi az idő? A lejátszási lista linkje:
https://www.youtube.com/playlist?list=PLMym9vVNlWmrhvt9aRBG0P0j5rNVr5og9
Fiúk, higgyétek el, a lányok előtt dicsekedni is lehet majd a tudásotokkal, amikor romantikus éjszakán az égboltra néztek kettecskén. Én már csak tudom!
