A tankönyv utolsó fejezete megint olyan szerteágazó ismerethalmazt tárgyal, amelyet még 4 órán is lehetetlen volna feldolgozni.
Ezért inkább nézzetek meg egy videót, amely látványosan mutat be ezek közül sok tényt, jelenséget. Szánjatok rá másfél órát, higgyétek el, nagyon megéri. Egyszer legalább, akár három részletben. Azt mondom, hogy kötelező, de hát ezt úgysem tudom ellenőrizni. Tehát nagyon kérlek benneteket, tegyétek meg, sok ismeretet meg lehet szerezni belőle és sok földi jelenséget meg fogtok érteni belőle. Meg fogjátok érteni, miért is kell felelősen gondolkodnotok a Föld jövőjéről és főleg:
Ez itt a videó linkje >>> Ha nem működne:
https://videa.hu/videok/film-animacio/a-fold-az-urbol-earth-2012-amerikai-dokumentumfilm-fIM7SMYH25qmtbRK
Ha e mellett átlapozzátok a tankönyv utolsó húsz oldalát, az tiszta haszon. Itt láthatjátok a Föld pár lényeges tulajdonságát, amit én emeltem ki. Az a minimum, hogy ezt tényleg tudjad.
|
1. A Föld átlagosan 6371 km sugarú, a sarkok felé benyomott ú.n. geoid alakzat. Szerkezete réteges, héjas, mint a hagyma. Ezeket a rétegeket itt látod az ábrán. A legkülső réteget, ahol mi élünk, litoszféra kéregnek hívják és változó vastagságú. Az óceánok alatt csak kb. 6-7 km, a kontinensek alatt kb. 35 km mélyen ér véget. A világűrből, elsősorban a Napból jövő nagy energiájú részecskéktől a Föld mágneses erőtere védi meg az élővilágot. Ez a külső és belső magnak köszönhető, ami vasból, nikkelből áll és erős erőteret alakít ki. |
|
|
|
2. Egy Wegener nevű német meteorológus alkotta meg a lemeztektonika elméletét. Ez azt mondja, hogy a Föld kialakulása során egy őskontinens jött létre a Föld felszínén, körülötte pedig az ősóceán hömpölygött. Ez később összetöredezett és így alakultak ki a kontinensek , amelyek évi 1-20 cm-rel ma is távolodnak egymástól - vándorolnak. A képen láthatók az egyes lemezek. Itt látható, hogy az óceánoknak is vannak lemezei. A lemezek ütköznek, csúsznak egymáson és így a határaik helyet adnak a Föld belsejéből kiáramló anyagnak, gázoknak, magmának. Ez okozza elsősorban a földrengéseket, a vulkáni tevékenységet. |
|
3. A légkör: A Föld szilárd kérgét túlnyomórészt az óceánok borírátják és mindezt a légkör veszi körül. Ennek a légkörnek ugyanolyan gömbhéjas szerkezete van, mint magának a Földnek. Mi a kb. 10 km magas troposzférában élünk. Azt már tudjátok kémiából, hogy a levegőt oxigén, nitrogén és néhány nemesgáz alkotja. De ezen kívül nyilván víz, vízgőz is van és a környezetvédők árgus szemmel figyelik a szén-dioxid, vagy a nitrogén-dioxid előfordulási gyakoriságát. Akkor most mi van? A kémia pontatlan? Nem, az előbbiek jelenléte, aránya állandó, míg az utóbbiak az emberi tevékenység miatt egészségtelen mértékben dúsulhatnak. Tudjátok, hogy a növények is változtatnak az összetételen, tehát a légköri gázok egyensúlya igen lényeges - vigyázzatok rá! A görbe nagyon érdekes, ilyet ritkán lehet látni. A hőmérséklet kb. 10 km-ig lineárisan csökken, azután ... A légkör nyomása és ezzel együtt a sűrűsége már arányosan, lineárisan csökken a magassággal. |
|
|
|
4. Az energiáról és az energiával való takarékosságról nézzétek meg a következő 5 perces videót >>>: Az energiafogyasztásunk megint olyan téma, amiről hetekig lehetne beszélni. Azt véssétek jól az eszetekbe, hogy az energia előállítása a Föld rengeteg erőforrását igényli, tehát óvatosan és spórolósan kell bánni vele. Gondoljatok csak arra az egyszerű esetre, mennyi időbe telik egy kivágott gyümölcsfa pótlása. |
HF: Írjatok fogalmazást, kiselőadást "A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" címmel. Adok érte egy kisötöst (órai dícséret), vagy ha jól sikerült, egy ötöst.
